Egy építkezés során, rengeteg magassági méretre kell figyelni. Ezek kiszámolása, betartása nem szakmunkás feladat. A felelős műszaki vezető, építésvezető, művezető, a megrendelő részéről a műszaki ellenőr felel ezekért a méretekért. Én legalábbis a szakmunkásokat csak, mint közreműködő feleket, vonnám be a szintek kijelölésében. Az elsődleges felelősség mindig a vezetésé. A sok szint közül a nyílászárók beépítésénél legfontosabb a végső padlószinthez viszonyított „méter” vonal. (A nevében is szerepel a lényeg. A végső padlószint tetejéhez viszonyított 1 méter magasság.) Ehhez a mérethez állítjuk be az ajtókat, ablakokat. A legpontosabb oda figyelést az ajtók beállítása igényli, hogy a későbbiekben az ajtószárny ne akadjon a padlón. Még akkor sem, ha az ajtószárny kicsit „meglóg”.
Amikor csupán nyílászáró cseréről van szó, akkor figyelni kell a jelenlegi padlószintre, annak estleges lejtésére. Ilyenkor az Ügyféltől érdeklődünk, hogy a későbbiekben szándékozik-e új burkolatot építtetni, és annak szintje változhat-e. A magasság függ attól, hogy a régi helyére kerül-e az új, vagy esetleg a mostanira rá teszik-e. Változhat a padlószint akkor is, ha a burkoló anyag vastagsága eltér a régitől. Pontosan kell egyeztetni, hogy mindenki értse az Ügyfél akaratát. Ha megállapodtunk valamiben, és a gyártás elindul, akkor bizony már a változtatások súlyos ezrekbe kerülhetnek. Előfordult már az is „praxisunkban”, hogy az 1 cm vtg járólap helyett 2,5 cm vastag lapot vásárolt. Ilyenkor pedig, csak a fejbúb vakarása marad.
Egyik Ügyfelünk súlyos esztétikai hibával keresett fel minket. A Balaton partján vásárolt egy házat. Az ottani bejárati ajtó felülvilágítójánál a felső tok eltűnt.
Ez bizony nem szép látvány. Nem lehet szép megoldási javaslatot tenni erre, a cserén kívül. Tetőzi a bajt, hogy hőszigetelő rendszert kap az épület. A vakolat most is belóg az üvegbe, nem beszélve a leendő szigetelésről. Ha az ajtónak benn kell maradnia, akkor valami áltok jelleggel egyfajta műanyag takaróléces megoldást tudtunk javasolni. Jogos kérdés, hogy miért nem lehetett az áthidalót feljebb tenni. A bejárati ajtó mellett ablakok vannak, ami felett a szemöldöknek futnia kellene. Ez volt az olcsóbbik megoldás az összes áthidaló átépítéséhez viszonyítva.
Itt térnék vissza a bevezetésben szóló magassági szintekre. Amikor ez a ház épült, akkor a szintek kijelölésénél nem kevesebb, mint 10-12 cm-t tévedtek. Az építési vállalkozó ismeretlen, de biztos, hogy a szintek elmérésével szembesültek, amikor az ajtót kellett beépíteni. Ez egyébként látszik az ablakok alatti parapett falak magasságából is. Az építtetőt sem ismerjük, de nem értem, mi motiválta, hogy ez így maradjon. Itt is felmerül a kérdés: Az Ügyfél vajon kifizette? Egyáltalán észrevette? És ha igen, akkor mivel magyarázták ezt a „bakit”? Elhitte??
Nem tudjuk, hogy mi történhetett. Lehet, hogy nem is volt elmérés, csak az Ügyfél hozta az ajtót például lomizásból. Ennél olcsóbb pedig nem nagyon van. De ennek mekkora a valószínűsége? A képen nem látszik sajnos, de az ajtóban az egyik legdrágább ajtópanel van beszerelve (mozaik üveges). Tehát összességében az ajtó nem lehetett gyártói áron sem a legolcsóbb. Ezért is fura az üvegbe lógó vakolat.
Veszprém, 2013. június 24. Nagy Gábor
